SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA BERHIDA
OM azonosító: 036946
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2015.
„Kimondott szavak nélkül is jókedvet, életörömöt, vagy gondterhelt elégedetlenséget sugárzunk gyermekeink felé, s ők akarva, nem akarva olyanok lesznek, mint a környezetük.
Tudjunk visszamosolyogva tükre lenni az örömre, szeretetre, együttérzésre váró, mosolygó gyermekszemeknek”.
(Velkey László: Gyermekeink gondozása, nevelése. Medicina Bp. 1984.)
T A R T A L O M
A pedagógiai program jogszabályi háttere 4
Bevezető 5
-
Gyermekkép, óvodakép 6
-
Az óvodai nevelés feladatai 9
Az egészséges nevelés feladatai 9
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 15
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 16
-
Az óvodai élet megszervezésének elvei 17
Személyi feltételek 18
Tárgyi feltételek 19
Az óvodai élet megszervezése 20
Óvodánk dokumentációs rendszere 22
Óvodánk kapcsolatai 23
-
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 27
Gyermekvédelem 34
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 35
A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 37
-
Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 40
Játék 40
Művészeti tevékenységek: 41
- Verselés, mesélés 42
- Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 43
- Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 45
Mozgás 46
A külső világ tevékeny megismerése 47
- Természeti-társadalomi valóság megismerése 47
- Matematikai tartalmú tevékenységek 49
Munka jellegű tevékenységek 50
A tevékenységekben megvalósuló tanulás 51
Óvodai ünnepek és megemlékezések 53
-
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 53
-
Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek 56
Legitimációs záradék 58
A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE
-
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
-
A kormány 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
-
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
-
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
-
2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
-
az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról
-
az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról
-
az intézmény Alapító okirata.
AZ ÓVODA ADATAI:
Az óvoda neve Süni Napközi-otthonos Óvoda
Címe: 8181 Berhida, Bezerédi u. 2.
Telefonszáma: 06/88-455-181
E-mail címe: suniovoda@gmail.com
Honlap címe: www.suniovi.gportal.hu
Az óvoda fenntartója: Berhida Város Önkormányzata
Címe: Berhida, Veszprémi u. 1-3.
Intézményvezető neve: Kovácsné Tobak Márta
BEVEZETŐ
„Minden pedagógus azt a korosztályt tekintve nevezhető tehetségesnek,
amelyhez személyiségénél fogva a legmélyebb empátia fűzi.”
(Magyari Bech István)
Intézményünk 1999. évben a „Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program”-ot részben adaptálta. A tevékenységközpontú pedagógiai program középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. Programunk nevelés és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának.
A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket.
A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja a teljes személyiség fejlesztését és az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram)
- a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira,
- a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve,
- Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.
Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy
a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával.
b) a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.
Az Alapprogram szerint, az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző-köztük az innovatív pedagógiai törekvések -, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.
Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz.
Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is.
I. GYERMEKKÉP
„Csodálatos, milyen eredeti tud
lenni egy gyerek, ha hagyják.”
(Kosztolányi Dezső)
A személyiség egyedi és megismételhetetlen, az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
A vele született testi és pszichikai sajátosságok birtokában, én-tudata birtokában, a környezeti hatások tükrében, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A személyiségfejlődés, a pedagógiai tevékenység folyamatában realizálódik.
A gyermek fejlődő személyiség, kiemelten egyedi értéket képvisel számunkra. Meghatározó álláspontunk, hogy a személyi és tárgyi környezet szerepe túlmegy azon, hogy a gyermek genetikai adottságait kibontakoztassa. Nem csak bízunk spontán fejlődésében, hanem tervszerűen, tudatosan, az egyénhez igazodva, fokozatosan felépített fejlesztéssel, szervezetten elősegítjük azt. Nem törekszünk a gyermek megváltoztatására, célunk, a pozitív értékek megteremtése, a hátrányok kompenzálása.
A gyermeknek sajátos életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.
Az óvodáskorú gyermek életeleme, a játék.
- a játékban, mint tevékenységben információszerző-, feldolgozó-, tároló folyamatok; stratégiák fejlődnek, amelyek beépülnek a gyermek viselkedésébe, gondolkodásába;
- a játék univerzális szervező erő, a gyermek én-tudatának kialakulásában, illetve a szociális lénnyé válás folyamatában meghatározó;
- érdeklődése mindenre kiterjed;
- minden tapasztalat rendkívüli számára, amit lát, hall, tapint, ízlel, szagol;
- próbálgatja képessége határait, társaival versenyez, tud akarni, harcolni;
- érzi, hogy a közösségi élet jó, alkalmazkodik, és egyben egyéniségével színesíti a közösséget, megtanulja elfogadni önmagát, és másokat;
- a gyermek személyiségét elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.
ÓVODAKÉP
„A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem.
A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek
kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka,
mint a nem tudatos tanulás folyamata.
A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a megfigyelés
a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség ”
(Hűvös Éva)
Az óvodánkban folyó nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk, biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést a magas színvonalú és szeretetteljes neveléshez. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
Óvodánk programkínálatával, családias légkörével, a szülők számára biztosított előzetes tájékoztatással segíti elő a gyermekek három éves kortól kötelező óvodába járását.
Kiemelt feladatunk, a gyermekek eltérő szociokulturális környezetéből adódó hátrányok csökkentése.
A 3-7 éves kor a személyiség fejlődésében a jellem, az érzelem, az értelem gazdagodásának kibontakozásának döntő korszaka.
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A család biztonságos talaja, alapja a nevelésnek, intenzív hatása semmi mással nem pótolható.
Minden gyermek a saját családjára jellemző szociális jegyekkel érkezik. Az óvoda, mint nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A szocializáció során megtartjuk, és megerősítjük a gyerekek egyedi értékeit, és ezeken keresztül juttatjuk el a közösségi értékekhez.
Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését.
Óvodai nevelésünk célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).
Óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:
- a gyermekközpontúságról,
- a nevelés elsődlegességéről,
- a gyermek tiszteletéről és jogainak érvényesítéséről,
- a gyermeki szükségletek kielégítéséről,
- az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, meleg, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,
- a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról,
- a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról.
- e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról,
- emberi értékek közvetítéséről,
- esélyegyenlőség megteremtéséről,
- a gyermek differenciált egyéni fejlesztéséről,
- a különböző tevékenységek gyakorlásához elegendő idő, hely és eszköz biztosításáról,
- a gyermek egészsége fejlődéséhez és fejlesztéséhez, mozgásigényének kielégítéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről,
- a külső környezet felé nyitott nevelési légkörről.
A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.
A kompetencia alapú óvodai programcsomag eszközeivel a Teknősbéka csoport olyan szociális magatartási formák és normák elfogadtatására törekszik, amely lehetővé teszi, az etnikai csoportokhoz tartozók számára is a sikeres iskolakezdést. Az optimális óvoda-iskola átmenet érdekében szem előtt tartja, hogy a megszerzett tudás nem elégséges, állandóan fejleszteni kell.
Pedagógiai programunkban az alábbiakat tekintjük kiemelt feladatainknak:
-
az egészségvédelem, az egészséges életvitel;
-
környezettudatos magatartás kialakítása;
-
az óvoda-iskola átmenet elősegítése;
-
érzelmi-erkölcsi-közösségi nevelés,
-
alkalmazkodás heterogén környezetben;
-
kreativitás.
II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése is. Ezen belül:
-
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
-
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődősének elősegítése,
-
a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése,
-
a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,
-
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,
-
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,
-
a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása,
-
megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
A gyermek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése:
A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, a kisgyermek szükségleteit elégíti ki, egyben a testi nevelésen kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához.
Az óvodába kerülő gyermek számára a környezetváltozás, az idegen emberek, új feltételek, a megszokott környezettől való elszakadás nehézséget jelenthet. A gondozás, a gyermekkel való törődés az első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a kicsihez, ami lehetővé teszi az átmeneti problémák kezelését.
A fokozatos és folyamatos beszoktatás alatt, a dajkával együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák az egészséges életmód szokásait, annak sorrendiségét.
A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek.
Minél több lehetőséget biztosítunk a természetes nagymozgások végzésére, napi legalább 20-30 percet szervezett mozgásos játékokra.
A csoportban biztosítjuk, hogy a gyermek kellemes, jó légkörben, várakozás és sorakoztatás nélkül, szükségleteinek megfelelően végezhesse a tisztálkodással, a WC használatával, az öltözködéssel, az étkezéssel kapcsolatos teendőit. Célunk, hogy nem a gyermek helyett, a gyermeket kiszolgálva mindent a felnőttek végezzenek el, hanem az, hogy megtanulja önállóan ellátni magát. Ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek és a csoportban a nagyobb gyermekek. A gondozás esetében is érvényesítjük az egyéni bánásmódot, az egyes gyermek sajátos igényeinek figyelembe vételét.
A rugalmas napirend lehetőséget biztosít a gyermeknek arra, hogy reggel, ha álmos, pihenhessen, délután tovább alhasson.
Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése:
A napi rendszerességgel végzett mozgásos játékok, a tornatermi és udvari mozgásfejlesztő eszközök nagymértékben járulnak hozzá a gyermekek testi képességeinek fejlődéséhez.
Ezeket a mozgásos játékokat mindig az életkornak megfelelően válogatjuk ki. A spontán mozgáslehetőségeket az egyéni sajátosságok figyelembe vételével biztosítjuk.
A mindennapos testnevelést jó időben a szabadban tartjuk. A tornaterem terembeosztásával biztosítjuk a szabad mozgás heti többszöri lehetőségét.
A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
1. Kondicionális képességek fejlesztése
Állóképesség, gyorsaság, erő fejlesztése - fogó- és futójátékok, váltóverseny, akadálypálya, rajtok, szobros játék.
2. Koordinációs képességek fejlesztése
Egyensúlyozó képesség, téri tájékozódás, szerialitás, mozgásérzékelés, szem-kéz koordináció – ugrás, megállás-elindulás, forgás, járás, futás, ugrás, mászás.
3. Hajlékonyság, rugalmasság, ízületi mozgékonyság – szinten tartás.
A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
A gyermekek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges erőfeszítést megteszünk: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával.
Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítve, fokozott gondoskodással ápoljuk, míg szülei meg nem érkeznek. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, megfelelő öltözködéssel, gyakori törölköző cserével igyekszünk gátolni. Az alvás alatt előforduló bepisilő gyerekeket tapintatos, szeretetteljes bánásmódban részesítjük (szükség esetén szakember bevonása).
Fontos a megfelelő, folyamatos szellőztetés az épület helyiségeiben.
Minden lehetőséget kihasználva a szabadban töltjük az időt, amely növeli a gyermekek ellenálló képességét. A napfény, a levegő, a víz, az eső is edzi, erősíti a gyermekeket. Mozgásszükségletük kielégítésére naponta mozgásos játékokat szervezünk, valamint gyakori sétákat, kirándulásokat a szabad természetben, a Kistónál lévő szabadidőparkba.
Télen a szánkózás, csúszkálás, a hóval való játék adja a mozgás örömét.
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása:
A testápolás a gyerekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A tisztálkodáshoz, fogmosáshoz, fésülködéshez, a wc használatához megteremtjük az intim feltételeket (elválasztó panel és függöny), a gyerekek fokozatosan egyre önállóbban, szükség szerint végezhetik ezeket a teendőiket.
Az óvodában főzőkonyha működik. A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet figyelembe véve biztosítjuk a gyermekek élettani energia- és tápanyagszükségletének megfelelő összetételű és jellegű táplálékot, valamint étrendet.
Naponta biztosítunk:
- 2 adag gyümölcsöt, zöldséget, amelyből egy adagot nyers formában,
- 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből egy adag teljes kiőrlésű.
Az italként kínált tejet és az ízesített tejkészítményeket nem cukrozzuk.
10 élelmezési napra vonatkozóan használunk:
- vajat legfeljebb 3 alkalommal
- bő olajban sült ételt 1 alkalommal
- tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez
- egy főre 3 liter tej, vagy ennek megfelelő mennyiségű kalcium tartalmú tejterméket.
Kerüljük a következő élelmiszereket:
- ételpor, leveskocka, sót tartalmazó ételízesítő
- 30%.nál magasabb zsírtartalmú hús
- 23% feletti zsírtartalmú húskészítmény
- szénsavas vagy cukrozott üdítő, szörp
- hozzáadott cukrot tartalmazó vagy 50% alatti gyümölcstartalmú gyümölcsleveket
- gyümölcsíz
- sertés-, baromfizsír
- 12%-nál magasabb zsírtartalmú tejföl
- édességet önállóan ebédként nem adunk, egyéb étkezésként kizárólag a legalább 1/3 rész gyümölcsöt vagy 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmazó édességet adunk.
A megengedett sóbevitel: kizárólag jódozott (só) konyhasó használható. Napi háromszori étkezés esetén 3-6 éves korban 2g/fő.
A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják, ezért fontos figyelemmel kísérni az étrendet, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. A gyerekeket ösztönözzük az étel elfogyasztására, de nem kényszerítjük.
Folyadékigényüket a nap bármely szakában kielégíthetik. A tízóraira folyamatosan (8-9 óra között), a többi étkezésre (ebéd, uzsonna) adott időben van lehetőség, igény szerinti mennyiségben. Megvalósításának lehetőségei: önkiszolgálás (kiscsoportos), naposság (középsős-nagycsoportos), tálalás, szedés, kínálás, udvariasság. Fontosnak tartjuk az étkezések körülményeinek, nyugalmának, kellemes hangulatának és esztétikumának biztosítását.
Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat. A szülőket következetesen kérjük a réteges öltözködés betartására.
A gyermek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Ennek feltétele a csend, a biztonság. Elalvás előtt mesét mondunk, vagy altatódalokat dúdolunk.
A betegségek megelőzése érdekében gyakran mosnak kezet folyékony szappannal. Fertőzéses időszakokban fertőtlenítős kézmosást alkalmazunk. A játékeszközöket havonta fertőtlenítik a dajkák, fertőzéses időszakokban gyakrabban. A kilincseket napi rendszerességgel szükséges fertőtleníteni. A gyermekek ágyneműjét kéthetente küldjük haza mosásra.
Egészséges, biztonságos környezet kialakítása:
Az óvoda épületét, az öltözőket, csoportokat az óvodapedagógusok esztétikusan, ízlésesen rendezik be.
A több funkciót betöltő csoportszobák barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekeknek a jó közérzetet, és a szülőknek is mintát ad. A természetes fényt biztosítjuk, tűző nap ellen a sötétítő függönyöket alkalmazzuk. A csoportszobába kialakítjuk a mesélés színterét (mesekuckó, meseszőnyeg) ahol a hétfői beszélgetések, napi mesélés, verselés, bábozás is megvalósul. Az öltözők ízléses berendezése, világítása biztosít minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A mosdóban a gyerekek méreteinek megfelelő eszközök segítik a szükségletek kielégítését.
Az udvari játékok biztonságosságát évente szakemberek vizsgálják.
Zárt, körülkerített udvarrész biztosítja a gyerekek biztonságát.
Óvodánk tárgyi feltételei bizonyos szinten behatárolják a szabad levegőn töltött idő mennyiségét és minőségét: nagyon hiányzik a teraszunk fedése, esővédetté tétele.
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása:
„Vendég vagy a világban, és ez a világ, szép vendégfogadó.
Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja rengeteg sok.
Tanulj meg örvendeni nekik! Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből, Csodálatosképpen megmaradt.”
(Wass Albert)
A környezeti kultúra alapvető szokásai és viselkedésformái az óvodás korban alapozódnak meg, és alakulhatnak ki egész életre.
A környezettudatosság nem más, mint személy szerinti tudatos felelősségvállalás, tájékozottság, érzékenység a közvetlen és tágabb környezetünkkel, élőhelyünkkel szemben.
Ennek a felelős gondolkodásnak, cselekvésnek az átadása óvodásaink számára mára már létszükségletté vált, hiszen csak így várható az évek múlásával is környezetükre igényes, természetet szerető, tisztelő és védő felnőtteké válásuk. Fontosnak tartjuk a gyermekek gondolkodásának, felfogásának megalapozását, rajtuk keresztül a szülők szemléletmódjának alakítását.
Célunk akkor lesz elérhető, ha már óvodáskorban érzékennyé tesszük őket a környezeti problémák iránt és szokásokat alakítunk ki bennük, amelyek egy életen át kísérik őket.
Fontos, hogy külső és belső megjelenésében is tükröződjön a „másfajta” gondolkodás az óvoda egész közösségén:
-
Az épület helyiségeinek berendezésén is tükröződik a környezetbarát szemléletmód: az egyszerűség, praktikusság, takarékosság, a természetes anyagok felhasználása érvényesül (virág, játék és eszköztárolók, dekorációk, bútorok és egyéb berendezési tárgyak).
-
A csoportszobáknak egyéni hangulata van, sok növény, természetsarok a kirándulásokon gyűjtött „kincsekkel”. Ápolják a csoportszobai növényeiket. Az aktuális évszaknak megfelelő dekorációban igyekszünk a természetes jellemző színhatások visszaadására, a hideg és meleg színek harmóniájának megteremtésére.
-
Az óvoda udvarán a többfunkciós mozgásfejlesztő játékok többsége környezetbarát anyagból készültek és megfelelő helyet adnak a gyermekek játékának: csúszdák, hinták, egyensúlyozó-fejlesztő játékok, babaház, vár, homokozók biztosítják a szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz szükséges teret.
-
Energiatudatosságra nevelés az óvodában: folyamatosan törekszünk az energiatakarékosságra a víz, a villany és fűtés terén.
Az épületen belül és az udvari, utcai kandeláberekben energiatakarékos izzók vannak és alkonyatkapcsolókkal felszereltek.
-
A szelektív hulladékgyűjtés az ÖKO látásmódot segíti, az ÖKO tudat útját építi: megismerteti a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, a hulladék keletkezésének megelőzését, az újrahasznosítást és a veszélyes hulladékgyűjtést (elem és elektronikai hulladékok), mely a mindennapi életünk részévé vált. ÖKO játszóház segíti megismertetni a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, az újrahasznosítást.
„A hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében történik (ajándékok, játékok, dekorációk – kiállítás). A papírhulladékot nagyon kreatívan tudják felhasználni vizuális tevékenységeik során (mozaikkép, kollázs, montázs).
A csoportokban kék kuka biztosított a papír hulladéknak. A szelektív szemetet az óvoda közelében lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget különféle konténereibe, helyezik a gyermekek. A szelektíven gyűjtött papírt a Vertikál Zrt. elszállítja.
Célunk, a szülők szemléletmódjának alakítása, környezettudatos életvitelének gyermekeiken keresztül történő formálása.
Rendszeres akcióink:
- papír- és PET palack gyűjtés
- elemgyűjtés
- elektronikai hulladékgyűjtés (tv, számítógép, nyomtató, mosógép, hűtő, mikro, háztartási gépek)
-
Komposztálás: lehetőségével és hasznával folyamatosan ismerkednek a gyerekek. Nemcsak a fűnyírás és az udvar rendbetétele során keletkezett „hulladék”, hanem a gyümölcs- és zöldségtisztítás utáni hulladék is idekerül, ezzel is segítve a „nem minden hulladék szemét” elvének megértését. A komposzt felhasználását maguk is megtapasztalhatják a virágok palántázásánál, fák, bokrok ültetésénél.
-
Környezetbarát tisztítószerek használatára az óvoda működtetése során nagy hangsúlyt fektetünk. Szülői értekezleteken, ismeretterjesztő előadásokon igyekszünk a szülők figyelmét is felhívni a környezetkímélő anyag használatára (vegyszerek helyett környezet barát anyagok alkalmazására: ecet, citrom, mosószóda, szódabikarbóna, illóolaj, só), a tudatos takarékosságra és a helyes vásárlási szokásokra.
-
-
Megfigyelések, séták, kirándulások során folyamatosan gyakoroljuk a természetóvó- és védő magatartást:
- nem szemetelünk
- nem tépjük le a virágokat
- nem tördeljük az ágakat
- nem bántjuk az állatokat, rovarokat, bogarakat
- csak olyan dolgokat gyűjtünk, amit a természet már elengedett.
-
Zöld Jeles Napok, hagyományok tevékeny megismerésével olyan örök érvényű értékeket kívánunk közvetíteni, amely által a gyermekek kellő információt gyűjthetnek a környezetükről, a körülöttünk lévő élővilágról, azok szépségéről és védelméről:
- Takarítás Napja (szeptember 23.): az óvoda udvarán és környékén összegereblyézzük a leveleket, a járdára dobált szemetet szelektív gyűjtőkbe helyezzük, a babakonyhában- és szobában nagytakarítást végeznek a lányok.
- Állatok Napja (október 4.): pónifogatozunk, baromfiudvarba, lovardába, állatkereskedésbe látogatunk.
- Víz Napja (március 22.): séta a tóhoz és a patak partjára. Legyen a gyerekeknek ismerete a környezetszennyezés negatív hatásairól, mely veszélyes hatással van a növény- és állatvilágon kívül az emberre is.
- Föld Napja (április 22.): otthonról hozott virágokat, palántákat közösen elültetjük, fa, tuja ültetése.
- Madarak és Fák Napja (május 10.): csoportszintű kirándulások.
Télen folyamatosan gondoskodunk a madarak táplálásáról.
- Környezetvédelmi Világnap | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
